Stressz – idegesség, idegeskedés!
Idegesség, idegeskedés a stressz köznyelvben elterjedt megfelelője. Ezzel is Sellye János a stressz elmélet felfedezője a testi-lelki folyamatok kölcsönhatására mutatott rá.
Stressz 11 A stressz szerkezete
21. A stressz szerkezete
A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő (tovább…)
Stressz 6 Minden hatás, egyféle reakció – Selye János stresszelmélet
10 HOGYAN IDÉZHETIK ELŐ KÜLÖNFÉLE TÉNYEZŐK UGYANAZT A SZINDRÓMÁT
Képzeljük el, hogy van három épület. Mindegyik épület csengővel riaszt. De az első épület érzékelő eleme csak hőre reagál, a másodiké fényre, a harmadiké betörésre. Ezek tehát a specifikus reakciók. Hogy a specifikus reakciók létrejöjjenek, specifikusan kell hatást gyakorolni. Tehát fény, hő, betörés lehetnek a stresszorok. E fajlagos hatásoknak a következménye mint tudjuk nem fajlagos lesz, mert mindegyik esetben a csengő szólal meg, de lesz egy fajlagos válasz is, ami a fajlagos reakciók visszahatása. (tovább…)
Stressz 14 Lokális adaptációs szindróma
25. Mi a LAS
Lokális Adaptációs Szindrómának -LAS- /helyi alkalmazkodási tünetegyüttes/ nevezzük a stressztől közvetlenül érintett szövetek helyi reakcióját. (tovább…)
Stressz 13 Az adaptáció
- Mi az adaptáció
Az adaptáció a szervezet alkalmazkodási rendszere, a stresszt arra a legkisebb területre korlátozza, amelyre még képes megbírkózni a helyzet adta feladattal. (tovább…)
Stressz 10 Az ideg és hormon rendszer kapcsolata
- Az idegrendszer kapcsolata.
Az idegrendszer a forrása, azoknak az ingereknek, melyek izmainkat összehúzódásra késztetik.
Az idegi kapcsolatokat úgy lehet megállapítani, hogy a kísérleti állatka idegpályáját elvágjuk és megfigyeljük, melyik izom bénul meg tőle.
(tovább…)
Stressz 4 Triász – méreg, csalódás
A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)
Stressz 9 MI A STRESSZ lényege, jelentése
16. Mi a stressz
Egy kicsit talán furcsának tartja, hogy miért a könyv közepén foglalkozik Selye a stressz részletesebb meghatározásával. Ennek oka az, hogy sok olyan alapvető kérdést kellett tisztázni, hogy valóban megértsük a stressz alapvető mechanizmusát. Itt persze már nem tér ki az idegen szavak ismételt értelmezésére, hiszen korábban ez tárgyalva lett. /néha én fordítottam/
A stressz egy specifikus szindrómában (tünetcsoportban) megnyilvánuló állapot, mely magába foglal, minden nem specifikusan előidézett elváltozást, egy biológiai szisztémán (rendszeren) belül. (tovább…)
Stressz 8 Kondicionáló hatás, körülmény – Selye János stresszelmélet
13. KONDICIONÁLÁS.
Hogyan okozhat ugyanaz a hatás különböző károsodásokat?
A stressz elmélet megfogalmazását ez a kérdés nagymértékben hátráltatta.
Különböző alanyokon, azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat. Ez a tény a kondicionáló tényezőknek tulajdonítható, amelyek elősegítik, vagy gátolják a stressz egyik, vagy másik hatását. (tovább…)
A stressz szerepe az egészségromlásban
A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.
Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója. A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben. (tovább…)
XANAX 1 mg tabletta
Stressz kezelése stressz-tünetei szorongás csökkentő tabletta,
Hatóanyaga: alprazolam, ATC: Alprazolam,
Kiszerelés: 30 db, vényköteles
Fogyasztói ár: 775 Ft Támogatott ár: 775 Ft,
Normatív TB támogatás: nem
Közgyógyellátásra adható: nem,
EÜ támogatásra adható: igen; EÜ ár: 277 Ft
EÜ 100 támogatásra adható: nem,
Törzskönyvi szám: OGYI-T-4617/08
gyártó: Pfizer
Betegtájékoztató leírása:
1. Milyen típusú gyógyszer a Xanax és milyen betegségek esetén alkalmazható? (tovább…)
Stressz 15 A gyulladás
26. Mi a gyulladás
A gyulladás nem más, mint a sérülés helyi reakciója. Akármilyen módon és a test bármely részén is jelentkezik a reakció fajtája mindig azonos marad.
A gyulladás klasszikus szindrómája, tünet együttese. (tovább…)
Selye János stressz életszemlélet idézetek
Álomtól a felfedezésig
- Sikerült kimutatni, hogy a stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke, és bizonyos értelemben párhuzamos az élet intenzitásával.
- A fiziológiai jelenségek vizsgálatából tudjuk, hogy a tudattalan (azaz biokémiai) folyamatok igen széles skálán és egyidejűleg lényegesen eltérő irányokban is lejátszódhatnak.
- A boldogság és a siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben. (tovább…)
Selye János stressz tudósról sztori
Selye János Nobel díjas professzor mind írásában, mind előadásában hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, ami még alvás közben is létezik. A stressz-mentes állapot a halállal egyenlő. A stressz nem szükségszerű rossz, hanem nélkülözhetetlen az élet különböző káros hatásainak leküzdésében, az állandóan változó környezeti hatásokhoz való alkalmazkodáshoz. A túl erős, vagy többszörösen ismétlődő stressz betegségek okozójává válhat, mi több, súlyosan károsíthatja az immunrendszer és központi idegrendszer működését is. Mindez azonban függvénye a hajlamnak, életkornak, bizonyos hormonoknak. (tovább…)
Selye János életrajza – Stressz elmélet
Selye János stressz elmélet felfedezője – Életrajz
Magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. (tovább…)
Stressz 3 Specifikus kölcsönhatás – Selye János stresszelmélet
- SPECIFIKUS
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz. Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás (tovább…)
Stressz 12 szerkezete II.
Tehát a másik működési pálya szerint az alarm jelzés az agyalapon át a hipofízisbe jut, és azt ACTH termelésre serkenti.
Az ACTH a mellékvese kérgét főként arra ingerli, hogy AK (antiinflammációs kortikoidokat) állítson elő. (tovább…)
Stressz 7 SAJÁTOS HATÁS ERŐSSÉGE – Selye János stresszelmélet
FAJLAGOS HATÁS ERŐSSÉGE
Ha egy fajlagos – sajátságos, jellegzetes, rá jellemző – hatás csak egyetlen szervre hat, a bekövetkező stressz kisebb mérvű, mintha nem fajlagos tényező hatot volna. A szervezet nagyobb részére. Hogy mi az oka ennek? Példának vegyük ismét a három épületet. Most valamely nem fajlagos ágens egyszerre mind három célpontra hat, majd ezeknek mindegyike sajátos módon reagál. Tehát a fény, hő, és (tovább…)
Stressz 5 Általános alkalmazkodás – Selye János stresszelmélet
- GENERÁLIS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA (GAS)
A GAS -Általános alkalmazkodás- 3 szakaszból áll.
- Az alarm reakció (riasztó)
A szervezetnek a stresszorral való találkozáskor az ellenállása csökken. A szervezet védelmi erőinek általános mozgósítása történik. Egyetlen szervezet sem maradhat sokáig riadó állapotban. Ha az ágens olyan súlyos, hogy az adaptációt lehetetlenné teszi, akkor még az alarm reakció (tovább…)
Stressz 3 Specifikus kölcsönhatás
- SPECIFIKUS
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz.
Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás tekintetében. Egyébként nagyon ritka az olyan ágens, amely kifejezetten szelektív elváltozást okoz. Legspecifikusabb ágens a TTH (Türeotrop hormon), amely a legszelektívebben képes ingerelni a pajzsmirigyet.
- NEM SPECIFIKUS
Nem specifikusról beszélünk, ha a tényezők általánosak. Tehát értelmezés szerint nem specifikus az almafa és a körtefa között lévő homogén (azonos) vonások. Biológiailag a szervezet nagy része vagy egészére ható inger, vagy az inger milyenségétől független reakció. A legtöbb ágens nem specifikus, viszont az is igaz, hogy nincs abszolút specifikus, vagy abszolút mértékben nem specifikus jelleg. Nehéz megérteni, hogy annyira különböző dolgok, mint hideg, meleg, bánat, öröm, hormon, gyógyszer, hogyan idézhetnek elő azonos biokémiai reakciókat. Nehezen elfogadható, hogy étezik egy ilyen sztereotip válasz. Pl.: nehéz közös vonást látni ember, asztal és fa között, holott mindegyiknek súlya van.
- SPECIFIKUS ÉS NEM SPECIFIKUS JELENSÉGEK KÖLCSÖNHATÁSA:
Tulajdonképpen minden ágens, amely kívülről az egész testre hat, kisebb-nagyobb elváltozást okoz. Ezek az elváltozások általában mindig a specifikus és nem specifikus jellegek kölcsönhatásából áll. Pl.: három ágens hat, ezek: nagy erőkifejtés, a meleg, és a zaj. Mindegyik ható tényezőnek van egy sajátos, specifikus következménye. A nagy erőkifejtésé az izmok működése intenzív módon, valamint a melegé a bőr erek kitágulása, és a zajé a nagy fülsértő. De mindegyiknek van egy nem specifikus, tehát stressz hatása is. Azaz alkalmazkodást követel a szervezettől. Speciel, ha ez a három ágens együtt jelentkezik negatív irányba tolja el a stressz hatást, hamarabb kerül veszélybe az egészségünk. Pontosabban kondicionálja (módosítja) a vele együtt járó nem fajlagos reakciót. Előfordulhat, hogy e fajlagos ágensek szöges ellentétek, így közömbösíthetik a nem fajlagos reakciót.
Stressz mentes élet nincs, de a túlzott stressz betegséghez vezethet.
J.Dzs.Schwarcz