Stressz 11 A stressz szerkezete

21. A stressz szerkezete

A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő (tovább…)

Stressz 6 Minden hatás, egyféle reakció – Selye János stresszelmélet

10 HOGYAN IDÉZHETIK ELŐ KÜLÖNFÉLE TÉNYEZŐK UGYANAZT A SZINDRÓMÁT

Képzeljük el, hogy van három épület. Mindegyik épület csengővel riaszt. De az első épület érzékelő eleme csak hőre reagál, a másodiké fényre, a harmadiké betörésre. Ezek tehát a specifikus reakciók. Hogy a specifikus reakciók létrejöjjenek, specifikusan kell hatást gyakorolni. Tehát fény, hő, betörés lehetnek a stresszorok. E fajlagos hatásoknak a következménye mint tudjuk nem fajlagos lesz, mert mindegyik esetben a csengő szólal meg, de lesz egy fajlagos válasz is, ami a fajlagos reakciók visszahatása. (tovább…)

Stressz 4 Triász – méreg, csalódás

A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)

Stressz 9 MI A STRESSZ lényege, jelentése

16. Mi a stressz
Egy kicsit talán furcsának tartja, hogy miért a könyv közepén foglalkozik Selye a stressz részletesebb meghatározásával. Ennek oka az, hogy sok olyan alapvető kérdést kellett tisztázni, hogy valóban megértsük a stressz alapvető mechanizmusát. Itt persze már nem tér ki az idegen szavak ismételt értelmezésére, hiszen korábban ez tárgyalva lett. /néha én fordítottam/
A stressz egy specifikus szindrómában (tünetcsoportban) megnyilvánuló állapot, mely magába foglal, minden nem specifikusan előidézett elváltozást, egy biológiai szisztémán (rendszeren) belül. (tovább…)

Stressz 8 Kondicionáló hatás, körülmény – Selye János stresszelmélet

13. KONDICIONÁLÁS.
Hogyan okozhat ugyanaz a hatás különböző károsodásokat?
A stressz elmélet megfogalmazását ez a kérdés nagymértékben hátráltatta.
Különböző alanyokon, azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat. Ez a tény a kondicionáló tényezőknek tulajdonítható, amelyek elősegítik, vagy gátolják a stressz egyik, vagy másik hatását. (tovább…)

Selye János stressz tudósról sztori

selye_jano-stresssz-kiserlet-Nobel díjjas tudósSelye János Nobel díjas professzor mind írásában, mind előadásában hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, ami még alvás közben is létezik. A stressz-mentes állapot a halállal egyenlő. A stressz nem szükségszerű rossz, hanem nélkülözhetetlen az élet különböző káros hatásainak leküzdésében, az állandóan változó környezeti hatásokhoz való alkalmazkodáshoz. A túl erős, vagy többszörösen ismétlődő stressz betegségek okozójává válhat, mi több, súlyosan károsíthatja az immunrendszer és központi idegrendszer működését is. Mindez azonban függvénye a hajlamnak, életkornak, bizonyos hormonoknak. (tovább…)

Selye János életrajza – Stressz elmélet

Selye János stressz elmélet felfedezője – Életrajz
Magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. (tovább…)

Stressz 3 Specifikus kölcsönhatás – Selye János stresszelmélet

  1. SPECIFIKUS

Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz. Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás (tovább…)

Stressz 7 SAJÁTOS HATÁS ERŐSSÉGE – Selye János stresszelmélet

FAJLAGOS HATÁS ERŐSSÉGE
Ha egy fajlagos – sajátságos, jellegzetes, rá jellemző – hatás csak egyetlen szervre hat, a bekövetkező stressz kisebb mérvű, mintha nem fajlagos tényező hatot volna. A szervezet nagyobb részére. Hogy mi az oka ennek? Példának vegyük ismét a három épületet. Most valamely nem fajlagos ágens egyszerre mind három célpontra hat, majd ezeknek mindegyike sajátos módon reagál. Tehát a fény, hő, és (tovább…)

Stressz 5 Általános alkalmazkodás – Selye János stresszelmélet

  1. GENERÁLIS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA (GAS)
    A GAS -Általános alkalmazkodás- 3 szakaszból áll.
  1. Az alarm reakció (riasztó)
    A szervezetnek a stresszorral való találkozáskor az ellenállása csökken. A szervezet védelmi erőinek általános mozgósítása történik. Egyetlen szervezet sem maradhat sokáig riadó állapotban. Ha az ágens olyan súlyos, hogy az adaptációt lehetetlenné teszi, akkor még az alarm reakció (tovább…)

Stressz 2 Szervezet védelem egészség – Selye János stresszelmélet

  1. Szintoxikus és katatoxikus

Ezek a reakciók szabályozzák a szervezetet, kémiai vagy idegi utasításokkal a stresszorok elleni védekezésben egészségünk érdekében. A szintoxikus ingerek csillapítják a szöveti reakciókat, annak érdekében, hogy a szervezet elkerülje a támadást és a békés együttélés kialakulását teszi lehetővé. Anti inflammációs kortikoidok.
„AK” Akortizon és a Kortizol. Az „AK” elnevezés azonos a szintoxikussal.
(tovább…)

Stressz 4 Triász méreg csalódás – Selye János stresszelmélet

7. A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)

Stressz 1 Egyensúlyra törekvései – (miljö interiör) – Selye János stressz elmélet

A stressz elmélet I. rész
A stressz elmélet általános ismertetése, Selye János Nobel díjas tudós, a megalkotója alapján. A stresszről mindenki az egész világon ezen ismeretekből tud kiindulni. Selye János magyar származású tudós, de a felfedezése Kanadába történt.

A stressz elmélet felfedezése, olyan forradalmi szemlélet váltást eredményezett az orvostudományban, mint Einstein okozott a relativitás elmélet megalkotásával.
Sajnálatos, hogy Selye közel sem lett, olyan népszerű, ismert, miközben nap, mint nap tapasztalhatjuk meg közvetlenül életünkben felfedezését.
Életünk minősége direkt módon függ a stressz minőségétől és erősségétől.
Talán elfogult vagyok, de Einstein felfedezését nem kisebbítve, nem annyira húsba vágó mindennapi életünkre vonatkoztatva.
De szummázva mind a kettő nagy elme volt, csak szerintem Selye nevét szintén legalább úgy kellene ismernünk, megjegyeznünk, mint Einsteint. Ezt azért írom, mert, amikor korábban kérdezgettem gyakorlatilag elvétve tudta valaki Selye nevét valahova kötni, legtöbben sehova.

Ezt a jegyzetet kb. 25 évvel korábban huszonéves koromba készítettem. Sajnos, mivel mint fiatalembert csak a mű téma érdekessége fogott meg, azt nem gondoltam volna, hogy valamit tennem is kellene, ha már tudok valami fontosat. A hiányosságomra később az élet erőteljesen figyelmeztetett. Folyamatosan bővül majd a gyakorlati tartalom is, amihez bárki csatlakozhat.
———————————————————————————
1. A milieu interieur
Egy francia fiziológus (Claude Bernard) határozta meg, hogy az élőlények milieu interiur -ja
/belső környezete/ nem változhat, bár a külső környezetük állandóan változik.
Ha ez az önszabályzó erő hibás, akkor betegség esetleg a halál következik be.
Tehát változhat a külső hőmérséklet, a táplálék felvétel, szellemi vagy fizikai megterhelés, a milieu interiur nem változhat.

2. Homeosztázis
Az imént említett, az egyensúlyt fenntartó képességet, a koordinált élettani folyamatok biztosítását, homeosztázisnak nevezzük. Tehát a betegség nem egyszerűen fájdalom, hanem harc is, amit a szövetek folytatnak a homeosztatikus egyensúly helyreállításáért, a károsodás ellen. 

Tehát a homeosztázis a szintoxikus és katatoxikus anyagok termelésén nyugszik, amelyet a szervezet a milieu interieur állandóságát, vagyis az életet fenyegető kórokozók hatására készít.

Hogy mennyire harcol a szervezet folyamatosan, azt a következő megállapítás gyakorlatban igazolja.
“Mindenkiben megtalálhatóak a rákos sejtek, folyamatosan termelődnek.” Hogy mégsem lesz mindenki rákos, annak köszönhető, hogy immunrendszerünk tökéletesen működik.
Ám, ha valamilyen betegség következtében ez meggyengül, túl erősen, vagy hosszan tartóan, akkor nagyobb esélyük van a rákos sejteknek átjutni a védelmi falon. Hiszen ekkor az immunrendszer a külső kórokozókkal küzd, mint behatoló stresszorok.

error: Content is protected !!