Stressz – idegesség, idegeskedés!
ijedt-no ijedtség, megijedés hatása, scared-teen

Idegesség, idegeskedés a stressz köznyelvben elterjedt megfelelője. Ezzel is Sellye János a stressz elmélet felfedezője a testi-lelki folyamatok kölcsönhatására mutatott rá.
Idézzük fel, mi történik például, ha az utcán békésen sétálunk és egyszer csak  a kerítés mögött egy vicsorgó kutya megugat bennünket. Szívünk a “torkunkban” dobog, gyorsan kapkodjuk a levegőt, gyomrunk összeszorul, megijedünk és ijedtségünkben idegeskedésünkben esetleg reflexesen elszaladnánk, vagy földbe gyökerezik a lábunk. Ez utóbbit nevezzük, “üss, vagy menekülj”  “üss, vagy fuss” reakciónak.

Amennyiben a stresszhelyzetet – ijedtség, idegeskedés – testi reakció – üss, vagy menekülés – követi, akkor egyáltalán nem, vagy csak alig károsodik a szervezet. Ha viszont az élettani válasznak nem jut szabad tér, akkor a testet halmozott negatív hatás éri. Ez a krónikus stressz, mely a hormonháztartás egyensúlyát felborítja, s egy sor betegség előidézője lesz. Például megbillen a vegetatív idegrendszer egyensúlya, fejfájás, fekély, magas vérnyomás, szívelégtelenség alakulhat ki. Gyengülhet az immunrendszer védekező-képessége, ezért kap könnyebben fertőző betegséget az ember. A rák kialakulásának szintén megnő a valószínűsége.

Az idegeskedés a stressz  “csak” előkészíti a talajt a betegség számára, de nem oka annak. Tudni kell viszont, hogy nincs stresszmentes élet. A stressz hiánya ugyanis maga a halál. Kérdés viszont, hogy az egyén hogyan birkózik meg az adott problémával. Bebizonyosodott ugyanis, hogy akkor alakul ki betegség, ha az egyén küzdési technikája hibás, túlzott, vagy a megoldandó problémának nem felel meg.

A bánatot, sérelmet, amit panasszal sikerül kifejeznünk, gyorsan el is feledjük. De az elfojtott néma szenvedés ellenünk fordul, s betegség lehet a következménye. Nem könnyű felfedezni, hogy mely belső mechanizmusok gátolják a stresszel, a konfliktusokkal való sikeres küzdelmet. Épp ezért a gyógyítás során ezek feltérképezése, módosítása a stresszhelyzetek felderítésénél is fontosabb.

Az életmód-változtatásra vonatkozó tanácsok – amennyiben nem egyénre szabottak – rendszerint használhatatlanok. Sajnos egy súlyosabb betegség inkább alkalom arra, hogy az ember végig gondolja az életét, az orvos segítségével számba vegye, mire vágyik, mi hiányzik, mi igazán fontos neki, s végül kitalálja: maga és környezete számára hogyan tehetné minél élvezetesebbé az életet. Csak akkor ne legyen már késő…

Idegesség, idegeskedés és alvászavarok
Gyógynövények idegeskedés és alvászavarok enyhítésére

Felmerül a kérdés, vajon az idegeskedés korunk tünete-e? Bár a régebbi századok sem voltak mindig békések és kellemesek, az akkori emberek mégis könnyebben kezelték problémáikat. Mindenki tudta a saját helyét a társadalomban, és azt, hogy mi a teendője, illetve mi az, ami nem az ő dolga. Ezáltal biztonságra tettek szert a viselkedésükben, szilárdságra saját életterükben.
Tény, hogy ma egyre több ember képtelen megbirkózni a mindennapi gondokkal, melyek következménye a teljesítménycsökkenés, indítékszegénység, ingerültség, idegesség, elalvási és átalvási zavarok, félelem és örömtelenség. A kulcsszó a stressz. Stressz hatása alatt lévőnek, azaz túlterheltnek érzi magát sok dolgozó, alkalmazott, vezető és politikus, háziasszony és anya, szakmunkás tanuló és egyetemi hallgató, sőt iskolás gyermek is. Ők mindannyian segítséget várnak. “Kell, hogy legyen valami, ami segít rajtam!” “Vajon tényleg nem terem ellene gyógynövény?” Ilyen és hasonló kérdéseket hall az ember újra és újra.
Semmi esetre sem állítom, hogy gyógyteákkal minden probléma megoldható. Gyakran van szükség más gyógymódra is. A túlterheltség tünetei ellen azonban értékes segítséget nyújthatnak a gyógynövények, mivel oldják a feszültséget, megelégedettség érzéssel töltenek el, így ismét visszanyerhetjük életkedvünket, vidámságunkat. Schopenhauer szerint “a lélek derűje olyan tulajdonság, amely a legközvetlenebbül tesz boldoggá és amely azonnal jutalmazza önmagát.”
Ha sikerül az elvégzett munka után nyugalmat és ellazulást találnunk, úgy a stresszt, melynek többé-kevésbé mindannyian ki vagyunk téve, könnyebben legyőzhetjük.

Idegeskedés, idegesség elleni teák
Idegeskedés ellen nyugtató és feszültségoldó teák gyógynövények között a ajánlott többnyire régóta ismert és bevált gyógynövények ezek: a macskagyökér, a citromfű, a komló, a kamilla és az orbáncfű. Némelyik kevésbé ismert, mint például a golgotavirág, vagy a narancsvirág, másokat újból felfedeztek, mint pl. a zabot, a levendulát és a szérűvirágot.
Valamennyiüket segítő, közvetítő szernek tartom a jó közérzet és megelégedésérzés támogatására anélkül, hogy testi vagy szellemi károsodást okoznának. A siker elérése érdekében betartandó legfőbb szabály a gyógynövényeknek magukban, vagy keverék formájában történő helyes alkalmazása.
Springer Hungarica kft