A stressz elmélet I. rész
A stressz elmélet általános ismertetése, Selye János Nobel díjas tudós, a megalkotója alapján. A stresszről mindenki az egész világon ezen ismeretekből tud kiindulni. Selye János magyar származású tudós, de a felfedezése Kanadába történt.

A stressz elmélet felfedezése, olyan forradalmi szemlélet váltást eredményezett az orvostudományban, mint Einstein okozott a relativitás elmélet megalkotásával.
Sajnálatos, hogy Selye közel sem lett, olyan népszerű, ismert, miközben nap, mint nap tapasztalhatjuk meg közvetlenül életünkben felfedezését.
Életünk minősége direkt módon függ a stressz minőségétől és erősségétől.
Talán elfogult vagyok, de Einstein felfedezését nem kisebbítve, nem annyira húsba vágó mindennapi életünkre vonatkoztatva.
De szummázva mind a kettő nagy elme volt, csak szerintem Selye nevét szintén legalább úgy kellene ismernünk, megjegyeznünk, mint Einsteint. Ezt azért írom, mert, amikor korábban kérdezgettem gyakorlatilag elvétve tudta valaki Selye nevét valahova kötni, legtöbben sehova.

Ezt a jegyzetet kb. 25 évvel korábban huszonéves koromba készítettem. Sajnos, mivel mint fiatalembert csak a mű téma érdekessége fogott meg, azt nem gondoltam volna, hogy valamit tennem is kellene, ha már tudok valami fontosat. A hiányosságomra később az élet erőteljesen figyelmeztetett. Folyamatosan bővül majd a gyakorlati tartalom is, amihez bárki csatlakozhat.
———————————————————————————
1. A milieu interieur
Egy francia fiziológus (Claude Bernard) határozta meg, hogy az élőlények milieu interiur -ja
/belső környezete/ nem változhat, bár a külső környezetük állandóan változik.
Ha ez az önszabályzó erő hibás, akkor betegség esetleg a halál következik be.
Tehát változhat a külső hőmérséklet, a táplálék felvétel, szellemi vagy fizikai megterhelés, a milieu interiur nem változhat.

2. Homeosztázis
Az imént említett, az egyensúlyt fenntartó képességet, a koordinált élettani folyamatok biztosítását, homeosztázisnak nevezzük. Tehát a betegség nem egyszerűen fájdalom, hanem harc is, amit a szövetek folytatnak a homeosztatikus egyensúly helyreállításáért, a károsodás ellen. 

Tehát a homeosztázis a szintoxikus és katatoxikus anyagok termelésén nyugszik, amelyet a szervezet a milieu interieur állandóságát, vagyis az életet fenyegető kórokozók hatására készít.

Hogy mennyire harcol a szervezet folyamatosan, azt a következő megállapítás gyakorlatban igazolja.
“Mindenkiben megtalálhatóak a rákos sejtek, folyamatosan termelődnek.” Hogy mégsem lesz mindenki rákos, annak köszönhető, hogy immunrendszerünk tökéletesen működik.
Ám, ha valamilyen betegség következtében ez meggyengül, túl erősen, vagy hosszan tartóan, akkor nagyobb esélyük van a rákos sejteknek átjutni a védelmi falon. Hiszen ekkor az immunrendszer a külső kórokozókkal küzd, mint behatoló stresszorok.