A magyar pszichiáterek felmérése szerint depressziós betegeik több mint felénél, jelentkezett depresszióhoz társuló fájdalmak.
Így például:
Több ok tünete lehet a fejfájás, leggyakrabban a vérnyomás problémákkal hozzuk kapcsolatban, de a depresszió, szintén jelzi itt is a jelenlétét. Nyaki csigolyák fájdalmait a reumákkal azonosítjuk, vagy a fejtartás problémáival, de szintén lehet a depresszió tünete is.
A hátfájás további ok a depresszió testi jelzéseiben.
Hasi fájdalmak esetében sem elsőként a depresszió jut eszünkben, hanem testi okokat, tüneteket keresünk és kezelünk.
Ízületi fájdalmak a reuma legjellegzetesebb tünetei, mégis ugyan ez a tünet jelezheti a depressziót is.
Legelsőként a testi tünetmentességre törekszenek, nem véletlen, mivel azt viszonylag könnyen lehet kezelni és ott szorít a legjobban, illetve „kézzel foghatóan”.
A depressziós hangulat lelki-érzelmi-szellemi problémákat, csak maradvány tünetnek nevezik még ma is.
A helyzet az, hogy ezek az úgy nevezett maradvány tünetek okozzák a legborzalmasabb napokat, azoknak a betegeknek, akik ebben szenvednek.
Az öngyilkosok még sohasem a reuma fájdalmakból kerültek ki, annál többször a depressziós mély hangulati zavarok okai miatt.
„Klinikai vizsgálat igazolta, hogy a depressziós betegek kezelés mellett megmaradó tüneteik több mint 90 százaléka testi jellegű, úgymint a fáradtság és a fájdalom.”
Miért borzalmas ez a megállapítás?
Mert 2003-ban (A forrás szerint, Bair: Depression and pain comorbidity) még mindig a lelki problémák másodlagosan kerülnek említésre, miközben okai a depressziós betegség okait fémjelzik.
A helyzet iróniája, hogy már több világhírű tudós kijelentette, hogy a betegségek 80-90% (van aki 100%-ot jelent ki) lelki eredetre vezethető vissza, addig a depressziós betegségeknél is a depressziót, szorongást, hangulatzavart …, csak zárójeles maradvány tünetnek nevezik, holott azaz ok.
OLVASSUK MÁR EL AZ ELSŐ MONDATOT MÉGEGYSZER!
Tehát, ha a kiinduló pont a depresszió, akkor a depresszió és okai nem maradványok, hanem eredő okok. A testi problémák a tünetek, amit érzünk azok a jelzések. Lehet, hogy sarkítok, de követhető bízok benne.
A tudományos kutatás megerősítette, a depressziós fájdalom nehezebben múlik. Szerintem ez abszolút logikus, mivel a fájdalom eredő oka a depresszió, a depressziós antidepresszánssal kezelt betegek esetében a gyógyszer hatás kezdetéhez is legalább 4-6 hét kell, így érthetetlen is lenne, ha a fájdalom ugyan olyan hamar elmúlna, mint depresszió mentes állapotoknál.
A depresszió egyéni gyógyszer keresése önmagában is tovább növelheti, az említett hatástalan időszakot.
Ugyan jelzik, hogy a depresszió itt a fő gonosz a sötétség, mivel az „úgy nevezett” maradványtünetek háromszorosára növelik a depressziós visszaesés kockázatát, (Paykel: Residual symptoms after partial remission – an important outcome in depression.).
Szerintem ez nem maradvány tünet, hanem a testi problémák eredő oka. Az más kérdés, hogy a depressziónak is megvannak az okai, amiről előzőleg már szintén írtam bővebben ott.
A fenti testi tünetek, nem mindenkinél, nem minden esetben produkálódnak, így azt diagnosztizálásra biztosan nem lehet figyelembe venni, de a depresszió tünetei cím alatt leírtak mellett, már érdemes felfigyelni, ezekre a testi kísérő jelenségekre is, mint eshetőség.
Azaz tudni is, hogy a testi tünetek a lélek jelzései, a belső világunk kiáltása, valami nagy baj van, vagy kezd egyre erősödni. Ha időben felfigyelünk a jelzésekre és nem bagatellizáljuk, el berögzült materialista szemléletünk miatt, hogy:
„Amit nem látunk az nincs, ami nincs, azzal nincs mit foglalkozni.”
Ez az elkendőzés, félre magyarázás a későbbi borzalmaink, rémálmaink indító szikrája lehet.
J.Dzs.Schwarcz