21. A stressz szerkezete
A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő (tovább…)
10 HOGYAN IDÉZHETIK ELŐ KÜLÖNFÉLE TÉNYEZŐK UGYANAZT A SZINDRÓMÁT
Képzeljük el, hogy van három épület. Mindegyik épület csengővel riaszt. De az első épület érzékelő eleme csak hőre reagál, a másodiké fényre, a harmadiké betörésre. Ezek tehát a specifikus reakciók. Hogy a specifikus reakciók létrejöjjenek, specifikusan kell hatást gyakorolni. Tehát fény, hő, betörés lehetnek a stresszorok. E fajlagos hatásoknak a következménye mint tudjuk nem fajlagos lesz, mert mindegyik esetben a csengő szólal meg, de lesz egy fajlagos válasz is, ami a fajlagos reakciók visszahatása. (tovább…)
25. Mi a LAS
Lokális Adaptációs Szindrómának -LAS- /helyi alkalmazkodási tünetegyüttes/ nevezzük a stressztől közvetlenül érintett szövetek helyi reakcióját. (tovább…)
Az adaptáció a szervezet alkalmazkodási rendszere, a stresszt arra a legkisebb területre korlátozza, amelyre még képes megbírkózni a helyzet adta feladattal. (tovább…)
A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)
13. KONDICIONÁLÁS.
Hogyan okozhat ugyanaz a hatás különböző károsodásokat?
A stressz elmélet megfogalmazását ez a kérdés nagymértékben hátráltatta.
Különböző alanyokon, azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat. Ez a tény a kondicionáló tényezőknek tulajdonítható, amelyek elősegítik, vagy gátolják a stressz egyik, vagy másik hatását. (tovább…)
26. Mi a gyulladás
A gyulladás nem más, mint a sérülés helyi reakciója. Akármilyen módon és a test bármely részén is jelentkezik a reakció fajtája mindig azonos marad.
A gyulladás klasszikus szindrómája, tünet együttese. (tovább…)
Selye János Nobel díjas professzor mind írásában, mind előadásában hangsúlyozta, hogy a stressz minden ember életének szükségszerű velejárója, ami még alvás közben is létezik. A stressz-mentes állapot a halállal egyenlő. A stressz nem szükségszerű rossz, hanem nélkülözhetetlen az élet különböző káros hatásainak leküzdésében, az állandóan változó környezeti hatásokhoz való alkalmazkodáshoz. A túl erős, vagy többszörösen ismétlődő stressz betegségek okozójává válhat, mi több, súlyosan károsíthatja az immunrendszer és központi idegrendszer működését is. Mindez azonban függvénye a hajlamnak, életkornak, bizonyos hormonoknak. (tovább…)
Selye János stressz elmélet felfedezője – Életrajz
Magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált. (tovább…)
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz. Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás (tovább…)
Tehát a másik működési pálya szerint az alarm jelzés az agyalapon át a hipofízisbe jut, és azt ACTH termelésre serkenti.
Az ACTH a mellékvese kérgét főként arra ingerli, hogy AK (antiinflammációs kortikoidokat) állítson elő. (tovább…)
FAJLAGOS HATÁS ERŐSSÉGE
Ha egy fajlagos – sajátságos, jellegzetes, rá jellemző – hatás csak egyetlen szervre hat, a bekövetkező stressz kisebb mérvű, mintha nem fajlagos tényező hatot volna. A szervezet nagyobb részére. Hogy mi az oka ennek? Példának vegyük ismét a három épületet. Most valamely nem fajlagos ágens egyszerre mind három célpontra hat, majd ezeknek mindegyike sajátos módon reagál. Tehát a fény, hő, és (tovább…)
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz.
Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás tekintetében. Egyébként nagyon ritka az olyan ágens, amely kifejezetten szelektív elváltozást okoz. Legspecifikusabb ágens a TTH (Türeotrop hormon), amely a legszelektívebben képes ingerelni a pajzsmirigyet.
Nem specifikusról beszélünk, ha a tényezők általánosak. Tehát értelmezés szerint nem specifikus az almafa és a körtefa között lévő homogén (azonos) vonások. Biológiailag a szervezet nagy része vagy egészére ható inger, vagy az inger milyenségétől független reakció. A legtöbb ágens nem specifikus, viszont az is igaz, hogy nincs abszolút specifikus, vagy abszolút mértékben nem specifikus jelleg. Nehéz megérteni, hogy annyira különböző dolgok, mint hideg, meleg, bánat, öröm, hormon, gyógyszer, hogyan idézhetnek elő azonos biokémiai reakciókat. Nehezen elfogadható, hogy étezik egy ilyen sztereotip válasz. Pl.: nehéz közös vonást látni ember, asztal és fa között, holott mindegyiknek súlya van.
Tulajdonképpen minden ágens, amely kívülről az egész testre hat, kisebb-nagyobb elváltozást okoz. Ezek az elváltozások általában mindig a specifikus és nem specifikus jellegek kölcsönhatásából áll. Pl.: három ágens hat, ezek: nagy erőkifejtés, a meleg, és a zaj. Mindegyik ható tényezőnek van egy sajátos, specifikus következménye. A nagy erőkifejtésé az izmok működése intenzív módon, valamint a melegé a bőr erek kitágulása, és a zajé a nagy fülsértő. De mindegyiknek van egy nem specifikus, tehát stressz hatása is. Azaz alkalmazkodást követel a szervezettől. Speciel, ha ez a három ágens együtt jelentkezik negatív irányba tolja el a stressz hatást, hamarabb kerül veszélybe az egészségünk. Pontosabban kondicionálja (módosítja) a vele együtt járó nem fajlagos reakciót. Előfordulhat, hogy e fajlagos ágensek szöges ellentétek, így közömbösíthetik a nem fajlagos reakciót.
Stressz mentes élet nincs, de a túlzott stressz betegséghez vezethet.
J.Dzs.Schwarcz
Ezek a reakciók szabályozzák a szervezetet, kémiai vagy idegi utasításokkal a stresszorok elleni védekezésben egészségünk érdekében. A szintoxikus ingerek csillapítják a szöveti reakciókat, annak érdekében, hogy a szervezet elkerülje a támadást és a békés együttélés kialakulását teszi lehetővé. Anti inflammációs kortikoidok.
„AK” Akortizon és a Kortizol. Az „AK” elnevezés azonos a szintoxikussal. (tovább…)
7. A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)
| A stressz elmélet felfedezése, olyan forradalmi szemlélet váltást eredményezett az orvostudományban, mint Einstein okozott a relativitás elmélet megalkotásával. Sajnálatos, hogy Selye közel sem lett, olyan népszerű, ismert, miközben nap, mint nap tapasztalhatjuk meg közvetlenül életünkben felfedezését. Életünk minősége direkt módon függ a stressz minőségétől és erősségétől. Talán elfogult vagyok, de Einstein felfedezését nem kisebbítve, nem annyira húsba vágó mindennapi életünkre vonatkoztatva. De szummázva mind a kettő nagy elme volt, csak szerintem Selye nevét szintén legalább úgy kellene ismernünk, megjegyeznünk, mint Einsteint. Ezt azért írom, mert, amikor korábban kérdezgettem gyakorlatilag elvétve tudta valaki Selye nevét valahova kötni, legtöbben sehova. |
2. Homeosztázis
Az imént említett, az egyensúlyt fenntartó képességet, a koordinált élettani folyamatok biztosítását, homeosztázisnak nevezzük. Tehát a betegség nem egyszerűen fájdalom, hanem harc is, amit a szövetek folytatnak a homeosztatikus egyensúly helyreállításáért, a károsodás ellen.
Hogy mennyire harcol a szervezet folyamatosan, azt a következő megállapítás gyakorlatban igazolja.
“Mindenkiben megtalálhatóak a rákos sejtek, folyamatosan termelődnek.” Hogy mégsem lesz mindenki rákos, annak köszönhető, hogy immunrendszerünk tökéletesen működik.
Ám, ha valamilyen betegség következtében ez meggyengül, túl erősen, vagy hosszan tartóan, akkor nagyobb esélyük van a rákos sejteknek átjutni a védelmi falon. Hiszen ekkor az immunrendszer a külső kórokozókkal küzd, mint behatoló stresszorok.