Ha kissé megfigyeled magadat, gyakran veheted észre, hogy az esemény, – ami ugye a stresszor, azt nevezed felelősnek minden kellemetlen érzésedért, amit éppen akár most megélsz.
Éppen itt van a különbség, hogy amit gondolunk a stresszről, és ahogy a valóságban reagálunk rá két különböző dolog.
Ugyanis valójában a stresszt és a stesszort, vagyis az okot és az okozatot tudásunk ellenére sokszor reflexből összekeverjük, összemossuk. Ennek szellemében a stressz az, amit megélsz, ami pedig azt kiváltja az a stresszor.
A stressz kezelése, túlzás nélkül mondhatjuk, az életünk minőségére komplex módon fejti ki hatását, itt most a negatív hatásról beszélünk, hiszen a stressz elmélet megállapítása szerint: „stressz nélküli élet a halál”. Ugyanakkor annyi a jó stressz, mint a rossz.
Az egyik lehetőség tehát a stressz tűrő képességünket lenne jó kondicionálni.
Nagyon sokan a stressz tűrésük fokozására külső eszközhöz folyamodnak.
Ezek között a leggyakoribb eszköz a dohányzás talán. A dohányosok, amikor stressz terheltek sokkal több cigit szívnak el, mint egyébként. Ugyanakkor több más ok miatt is cigiznek, mint jó magyar szokáshoz illik, hiszen ebben első helyen állunk.
A dohányzás segíthet a stressz csökkentésében, de ha az egyébként is sok cigizésünket megnöveljük a visszatérő stressz helyzetekkel is, akkor megtöbbszörözzük a káros hatásokat. Annál is inkább mivel ilyen formában a stresszt nem lehet végérvényesen eliminálni. Nem kondicionál bennünket arra, hogy legközelebb jobban bírjuk a stresszt, nem segít a stressz megelőzésében sem, nem beszélve arról, hogy a problémánk sem oldódik meg. Ezt az egészet betetőzi az, hogy viszont a többlet dohányzás által az egészségünk erőteljesebben romboljuk.
Megállapíthatjuk, a dohányzás igazából semmit nem old meg, de annál többet árt.
Amit a cigi tesz, csak egy rövid átmeneti látszatmegoldásnak tudhatjuk be.
A cigitől gyakorlatilag minden más, itt ismertetett megoldás jobb.
J.Dzs.Schwarcz