16. A stressz

A stressz egy specifikus szindrómában (tünetcsoportban) megnyilvánuló állapot, mely magába foglal, minden nem specifikusan előidézett elváltozást, egy biológiai szisztémán (rendszeren) belül.

Ily módon a stressznek sajátos ismertető jelei vannak, de nincs kifejezett oka. Biológiai ismertetőjel a TRIÁSZ, amely egy szindróma. Külső objektív) jelzés pl. a boldogság, manifesztációja, vagy épp a szomorú, bús arckifejezés. Ezek az ismertető jelek kifejezik a szervezeten belül végbemenő kompenzációs (kiegyenlítő) folyamat mértékét.

A stressznek nincs kifejezett oka, minthogy nem specifikus, vagyis minden ágens okozhat stresszt, amennyiben stresszor jellegű. Azokat az elváltozásokat, amelyeket csak egyik vagy másik ágens tud létrehozni fajlagos elváltozás, a stressz az, amit a tényezők egész sora nem specifikusan idéz elő.

Vizsgáljuk át mélyebben a stressz meghatározást.

1. A konstatáció szerint: a stressz állapot, mely egy szindrómába nyilvánul meg. Mivel a stressz egy állapot, ezért csak megnyilvánulásaiból lehet kimutatni, ha azt mondjuk valakiről, a „stressz hatása alatt van.”

Állításunknak a látható elváltozások adják bizonytékát. Tehát okozati viszony van az állapot és az állapotot jellemző elváltozások között.

2. a meghatározás szerint:

A stressz fajlagos szindróma képében jelentkezik, de nem fajlagos módon jön létre.

Ha fajlagosságról beszélünk, akkor tisztázni kell, hogy az elváltozások megnyilvánulási formáiról, vagy okairól van-e szó.

Egy fajlagosan megnyilvánuló elváltozás a szervezet egyetlen vagy néhány egységét érinti csupán. Egy nem fajlagosan megnyilvánuló elváltozás a szervezet egészére vonatkozik, vagy a szervezet többségére.

Fajlagosan okozott elváltozás, amelyet csak egy vagy néhány ágens képes létrehozni. Nem fajlagosan okozott elváltozást sok és bármilyen tényező elő tud idézni.

A fajlagosság mindig mennyiségi fogalom, az elváltozások, mind az okok oldaláról nézve, a fajlagosság alacsony és magas fokozatai között sima az átmenet. Egy mértani hasonlattal szemléltetném ezt.