21. A stressz szerkezete
A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő pontjába a hipofízisbe, ugyanakkor az idegrendszer számtalan elágazásán át a test valamennyi szervére hat, anélkül, hogy az endokrin rendszert érintené. Ha az idegeken át megy végbe a folyamat, a stresszor adrenalint és acetilkolint termel, amelyek szelektíven befolyásolják a GAS /általános alkalmazkodás/ mechanizmusát. E két ideghormon általában ellentétesen hat, így például egy gyulladt területen az adrenalinok érszűkítő hatást fejtenek ki, amivel gátolják a gyulladást, az acetilkolin ennek épp az ellenkezőjét teszi. Néhány idegrost a mellékvese velőbe fut be, amely az idegrendszerek hatására adrenalint termel. Az idegi és a mellékvese velő által előállított adrenalin vegyileg azonos, a különbség csak az, hogy az idegi adrenalin szelektíven képes hatni, a mellékvesevelő adrenalin a véráramba csapódik és emiatt nem tud lokális hatást gyakorolni.
Feltételezhető, hogy a hipofízis által termelt STH hormonok a mellékvese kérgén „PK” előállítására serkentik, viszont ez tény a kötőszöveti sejtekre hatva az STH elősegíti azt, hogy a PK hormonok gyulladást idézzenek elő. A PK befolyásolják az ásványi anyag cserét is.
Még pontosan nem tudott, hogy mi a PK termelődésének a kiváltója. A rajzon látható az is, hogy stressz állapotban a TTH is szerepet kap. A hipofízisből eredő anyag és a pajzsmirigyet stimulálja. A pajzsmirigy hormonjai a test kémiai reakcióinak legerősebb serkentői, hatásuk a teljes anyagcserére irányul. Tehát a másik működési pálya szerint az alarm jelzés az agyalapon át a hipofízisbe jut, és azt ACTH termelésre serkenti.
J.Dzs.Schwarcz