21. A stressz szerkezete
A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő (tovább…)
Az adaptáció a szervezet alkalmazkodási rendszere, a stresszt arra a legkisebb területre korlátozza, amelyre még képes megbírkózni a helyzet adta feladattal. (tovább…)
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz. Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás (tovább…)
Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz.
Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás tekintetében. Egyébként nagyon ritka az olyan ágens, amely kifejezetten szelektív elváltozást okoz. Legspecifikusabb ágens a TTH (Türeotrop hormon), amely a legszelektívebben képes ingerelni a pajzsmirigyet.
Nem specifikusról beszélünk, ha a tényezők általánosak. Tehát értelmezés szerint nem specifikus az almafa és a körtefa között lévő homogén (azonos) vonások. Biológiailag a szervezet nagy része vagy egészére ható inger, vagy az inger milyenségétől független reakció. A legtöbb ágens nem specifikus, viszont az is igaz, hogy nincs abszolút specifikus, vagy abszolút mértékben nem specifikus jelleg. Nehéz megérteni, hogy annyira különböző dolgok, mint hideg, meleg, bánat, öröm, hormon, gyógyszer, hogyan idézhetnek elő azonos biokémiai reakciókat. Nehezen elfogadható, hogy étezik egy ilyen sztereotip válasz. Pl.: nehéz közös vonást látni ember, asztal és fa között, holott mindegyiknek súlya van.
Tulajdonképpen minden ágens, amely kívülről az egész testre hat, kisebb-nagyobb elváltozást okoz. Ezek az elváltozások általában mindig a specifikus és nem specifikus jellegek kölcsönhatásából áll. Pl.: három ágens hat, ezek: nagy erőkifejtés, a meleg, és a zaj. Mindegyik ható tényezőnek van egy sajátos, specifikus következménye. A nagy erőkifejtésé az izmok működése intenzív módon, valamint a melegé a bőr erek kitágulása, és a zajé a nagy fülsértő. De mindegyiknek van egy nem specifikus, tehát stressz hatása is. Azaz alkalmazkodást követel a szervezettől. Speciel, ha ez a három ágens együtt jelentkezik negatív irányba tolja el a stressz hatást, hamarabb kerül veszélybe az egészségünk. Pontosabban kondicionálja (módosítja) a vele együtt járó nem fajlagos reakciót. Előfordulhat, hogy e fajlagos ágensek szöges ellentétek, így közömbösíthetik a nem fajlagos reakciót.
Stressz mentes élet nincs, de a túlzott stressz betegséghez vezethet.
J.Dzs.Schwarcz