Stressz 11 A stressz szerkezete

21. A stressz szerkezete

A szerkezeti rajzon bizonyos nyilak amelyek a keretre mutatnak, az organizmus egészére fejtenek ki hatást.
Ezért vegyük úgy, ha a stresszor bármelyik célponti területre hat az egész organizmust érintő generális stressz reakció válik belőle. A reakció ilyen általánossá válása csak a két nagy egyensúlyi rendszeren valósulhat meg. Idegi, és endokrin úton. Az alarm jelzés az agyalapon át bejut a hormonális reakciók fő (tovább…)

Stressz 6 Minden hatás, egyféle reakció – Selye János stresszelmélet

10 HOGYAN IDÉZHETIK ELŐ KÜLÖNFÉLE TÉNYEZŐK UGYANAZT A SZINDRÓMÁT

Képzeljük el, hogy van három épület. Mindegyik épület csengővel riaszt. De az első épület érzékelő eleme csak hőre reagál, a másodiké fényre, a harmadiké betörésre. Ezek tehát a specifikus reakciók. Hogy a specifikus reakciók létrejöjjenek, specifikusan kell hatást gyakorolni. Tehát fény, hő, betörés lehetnek a stresszorok. E fajlagos hatásoknak a következménye mint tudjuk nem fajlagos lesz, mert mindegyik esetben a csengő szólal meg, de lesz egy fajlagos válasz is, ami a fajlagos reakciók visszahatása. (tovább…)

Stressz 9 MI A STRESSZ lényege, jelentése

16. Mi a stressz
Egy kicsit talán furcsának tartja, hogy miért a könyv közepén foglalkozik Selye a stressz részletesebb meghatározásával. Ennek oka az, hogy sok olyan alapvető kérdést kellett tisztázni, hogy valóban megértsük a stressz alapvető mechanizmusát. Itt persze már nem tér ki az idegen szavak ismételt értelmezésére, hiszen korábban ez tárgyalva lett. /néha én fordítottam/
A stressz egy specifikus szindrómában (tünetcsoportban) megnyilvánuló állapot, mely magába foglal, minden nem specifikusan előidézett elváltozást, egy biológiai szisztémán (rendszeren) belül. (tovább…)

Stressz 8 Kondicionáló hatás, körülmény – Selye János stresszelmélet

13. KONDICIONÁLÁS.
Hogyan okozhat ugyanaz a hatás különböző károsodásokat?
A stressz elmélet megfogalmazását ez a kérdés nagymértékben hátráltatta.
Különböző alanyokon, azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat. Ez a tény a kondicionáló tényezőknek tulajdonítható, amelyek elősegítik, vagy gátolják a stressz egyik, vagy másik hatását. (tovább…)

A stressz szerepe az egészségromlásban

A stressz kifejezést ma a legáltalánosabb értelemben használjuk: az ember és környezete közötti kölcsönhatás folyamatában az újszerű, magatartási választ igénylő helyzeteket stresszhelyzetnek nevezhetjük. Szűkebb értelemben csak azok a helyzetek minősülnek stresszhelyzetnek, amelyeket aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk.
Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Mint Selye János mondta, a stressz az élet sója. A mai világ egyik súlyos következményekkel járó jelensége, hogy a fiatalok többségében nem alakul ki eléggé a nehézségekkel való megbirkózás képessége, mert nincsenek kitéve elég kihívásnak, főleg fizikai értelemben. (tovább…)

Stressz 7 SAJÁTOS HATÁS ERŐSSÉGE – Selye János stresszelmélet

FAJLAGOS HATÁS ERŐSSÉGE
Ha egy fajlagos – sajátságos, jellegzetes, rá jellemző – hatás csak egyetlen szervre hat, a bekövetkező stressz kisebb mérvű, mintha nem fajlagos tényező hatot volna. A szervezet nagyobb részére. Hogy mi az oka ennek? Példának vegyük ismét a három épületet. Most valamely nem fajlagos ágens egyszerre mind három célpontra hat, majd ezeknek mindegyike sajátos módon reagál. Tehát a fény, hő, és (tovább…)