STRESSZ, FESZÜLTSÉG NYUGALOM

stressz csökkentése stressz elengedése

stressz csökkentése, stressz elengedése

Nincs olyan nap, amikor ne érne utol bennünket a stressz. A stressz az élet sava-borsa, stressz nélkül nincs élet. de mégis a distressz /káros stressz/ megkeseríti az életünk. Fáradékonyságtól, az álmatlanságig bármit okozhat.

A stressz ellen nem küzdeni kell, hanem elengedni minden okot, ami a stresszt generálja. A képen látható milyen egyszerű, széttárod a karjaidat és elképzeled szabadnak érezd magad, mint a madár.
Ha ez még sem menne, akkor néhány egyszerű stressz csökkentő tippet mutatok be.

(tovább…)

Stressz reakció, mint ijedtség, idegeskedés

Stressz – idegesség, idegeskedés!
ijedt-no ijedtség, megijedés hatása, scared-teen

Idegesség, idegeskedés a stressz köznyelvben elterjedt megfelelője. Ezzel is Sellye János a stressz elmélet felfedezője a testi-lelki folyamatok kölcsönhatására mutatott rá.
Idézzük fel, mi történik például, ha az utcán békésen sétálunk és egyszer csak  a kerítés mögött egy vicsorgó kutya megugat bennünket. Szívünk a “torkunkban” dobog, gyorsan kapkodjuk a levegőt, gyomrunk összeszorul, megijedünk és ijedtségünkben idegeskedésünkben esetleg reflexesen elszaladnánk, vagy földbe gyökerezik a lábunk. Ez utóbbit nevezzük, “üss, vagy menekülj”  “üss, vagy fuss” reakciónak.

(tovább…)

Stressz 6 Minden hatás, egyféle reakció – Selye János stresszelmélet

10 HOGYAN IDÉZHETIK ELŐ KÜLÖNFÉLE TÉNYEZŐK UGYANAZT A SZINDRÓMÁT

Képzeljük el, hogy van három épület. Mindegyik épület csengővel riaszt. De az első épület érzékelő eleme csak hőre reagál, a másodiké fényre, a harmadiké betörésre. Ezek tehát a specifikus reakciók. Hogy a specifikus reakciók létrejöjjenek, specifikusan kell hatást gyakorolni. Tehát fény, hő, betörés lehetnek a stresszorok. E fajlagos hatásoknak a következménye mint tudjuk nem fajlagos lesz, mert mindegyik esetben a csengő szólal meg, de lesz egy fajlagos válasz is, ami a fajlagos reakciók visszahatása. (tovább…)

Stressz 4 Triász – méreg, csalódás

A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)

Stressz 8 Kondicionáló hatás, körülmény – Selye János stresszelmélet

13. KONDICIONÁLÁS.
Hogyan okozhat ugyanaz a hatás különböző károsodásokat?
A stressz elmélet megfogalmazását ez a kérdés nagymértékben hátráltatta.
Különböző alanyokon, azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat. Ez a tény a kondicionáló tényezőknek tulajdonítható, amelyek elősegítik, vagy gátolják a stressz egyik, vagy másik hatását. (tovább…)

Stressz 7 SAJÁTOS HATÁS ERŐSSÉGE – Selye János stresszelmélet

FAJLAGOS HATÁS ERŐSSÉGE
Ha egy fajlagos – sajátságos, jellegzetes, rá jellemző – hatás csak egyetlen szervre hat, a bekövetkező stressz kisebb mérvű, mintha nem fajlagos tényező hatot volna. A szervezet nagyobb részére. Hogy mi az oka ennek? Példának vegyük ismét a három épületet. Most valamely nem fajlagos ágens egyszerre mind három célpontra hat, majd ezeknek mindegyike sajátos módon reagál. Tehát a fény, hő, és (tovább…)

Stressz 5 Általános alkalmazkodás – Selye János stresszelmélet

  1. GENERÁLIS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA (GAS)
    A GAS -Általános alkalmazkodás- 3 szakaszból áll.
  1. Az alarm reakció (riasztó)
    A szervezetnek a stresszorral való találkozáskor az ellenállása csökken. A szervezet védelmi erőinek általános mozgósítása történik. Egyetlen szervezet sem maradhat sokáig riadó állapotban. Ha az ágens olyan súlyos, hogy az adaptációt lehetetlenné teszi, akkor még az alarm reakció (tovább…)

Stressz 3 Specifikus kölcsönhatás

  1. SPECIFIKUS

Specifikusról beszélünk, ha egy tényező, valamely tekintetbe egyedi jelegű. Tehát értelmezés szerint, specifikus az almafa és a körtefa közötti különbség. Biológiai vonatkozásban a specifikus ágens csak egyik vagy másik szervre hat, és ezért szelektív, specifikusan meghatározott hatást okoz.

Így a specifikus ágens specifikusságot jelent, mind az okozatiság, mind pedig a létrehívott elváltozás tekintetében. Egyébként nagyon ritka az olyan ágens, amely kifejezetten szelektív elváltozást okoz. Legspecifikusabb ágens a TTH (Türeotrop hormon), amely a legszelektívebben képes ingerelni a pajzsmirigyet.

  1. NEM SPECIFIKUS

Nem specifikusról beszélünk, ha a tényezők általánosak. Tehát értelmezés szerint nem specifikus az almafa és a körtefa között lévő homogén (azonos) vonások. Biológiailag a szervezet nagy része vagy egészére ható inger, vagy az inger milyenségétől független reakció. A legtöbb ágens nem specifikus, viszont az is igaz, hogy nincs abszolút specifikus, vagy abszolút mértékben nem specifikus jelleg. Nehéz megérteni, hogy annyira különböző dolgok, mint hideg, meleg, bánat, öröm, hormon, gyógyszer, hogyan idézhetnek elő azonos biokémiai reakciókat. Nehezen elfogadható, hogy étezik egy ilyen sztereotip válasz. Pl.: nehéz közös vonást látni ember, asztal és fa között, holott mindegyiknek súlya van.

  1. SPECIFIKUS ÉS NEM SPECIFIKUS JELENSÉGEK KÖLCSÖNHATÁSA:

Tulajdonképpen minden ágens, amely kívülről az egész testre hat, kisebb-nagyobb elváltozást okoz. Ezek az elváltozások általában mindig a specifikus és nem specifikus jellegek kölcsönhatásából áll. Pl.: három ágens hat, ezek: nagy erőkifejtés, a meleg, és a zaj. Mindegyik ható tényezőnek van egy sajátos, specifikus következménye. A nagy erőkifejtésé az izmok működése intenzív módon, valamint a melegé a bőr erek kitágulása, és a zajé a nagy fülsértő. De mindegyiknek van egy nem specifikus, tehát stressz hatása is. Azaz alkalmazkodást követel a szervezettől. Speciel, ha ez a három ágens együtt jelentkezik negatív irányba tolja el a stressz hatást, hamarabb kerül veszélybe az egészségünk. Pontosabban kondicionálja (módosítja) a vele együtt járó nem fajlagos reakciót. Előfordulhat, hogy e fajlagos ágensek szöges ellentétek, így közömbösíthetik a nem fajlagos reakciót.

Stressz mentes élet nincs, de a túlzott stressz betegséghez vezethet.

J.Dzs.Schwarcz

Stressz 2 Szervezet védelem egészség – Selye János stresszelmélet

  1. Szintoxikus és katatoxikus

Ezek a reakciók szabályozzák a szervezetet, kémiai vagy idegi utasításokkal a stresszorok elleni védekezésben egészségünk érdekében. A szintoxikus ingerek csillapítják a szöveti reakciókat, annak érdekében, hogy a szervezet elkerülje a támadást és a békés együttélés kialakulását teszi lehetővé. Anti inflammációs kortikoidok.
„AK” Akortizon és a Kortizol. Az „AK” elnevezés azonos a szintoxikussal.
(tovább…)

Stressz 4 Triász méreg csalódás – Selye János stresszelmélet

7. A TRIÁSZ, HÁRMAS ELVÁLTOZÁS
Selye új nemi hormonokat keresve ilyen kivonatokat fecskendezett be az állatkának. Az első alkalommal szembeszökő elváltozásokra lett figyelmes. Első a mellékvese kéreg jelentős megnagyobbodása, második a timikolimfolikus rendszer sorvadása jött létre, harmadik a gyomorban és nyombélben vérző fekélyek jelentkeztek. (tovább…)

error: Content is protected !!