félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

félem, szorongás pánik férfiakban is gyakran kialakul

Az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a szorongásos tünetekkel küszködő emberek száma.

Még azok is, akik általában jól kezelik a szorongató helyzeteket, az életük során egyre gyakrabban

kerülnek rossz mentális állapotba, melynek okaként a szorongást, félelmet jelölik meg.


Elgondolkodtató, hogy amikor a demokrácia szabadságában élünk, akkor miért terjed ily mértékben a félelem, s

miért szaporodnak a félelem okozta lelki és testi betegségek?

„Pszichológiai értelemben a szabadság azt jelenti, hogy rendelkezünk a helyzetünk értékeléséhez, megoldásához szükséges lényeges információkkal, és képesek vagyunk aktívan hozzájárulni saját helyzetünk alakításához.” (Kopp M. – Skrabski Á. Magyar lelkiállapot)

A félelem megbetegít?

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

Az emberi fejlődés során az apák a fiaiknak, anyák a lányaiknak adták át az értékeket, a normákat, a helyes magatartás szabályait, a szokásrendszert. Ezen keretek között a fiatalok biztonságban érezték magukat, megtalálták a munkatársi közösséget, a lakó közösséget, a párjukat. A gyermek felnőtté válásának folyamatában, a személyiség fejlődése folyamatában létfontosságúak ezek az emberi kapcsolatok, és ez a típusú folytonosság. A gyermek ezekben a kapcsolatokban fedezi fel önmagát, itt tanulja meg, hogyan helyezze el magát a kapcsolatrendszerben (hol a helyem), megtanul azonosulni a közös értékekkel, s így fejlődik ki az identitása és az önértékelése.

Hányszor halljuk ma: „nem találom a helyemet, rossz a közérzetem”. Mit is jelent ez? Nem érzem, hogy a közösség körülölel, védelmez. Nincs meg a helyem a környezetemben, a munkatársak között, a családban.

Érdemes elgondolkodni azon, mennyi biztonságot jelentett a „régi világban” az az egyszerű tény, hogy mindenkinek megvolt a helye az asztalnál. A családfő ült a fő helyen, a háziasszony helye a konyhához legközelebb eső ülőhely volt. A gyermekek helye a születési sorrend volt. Ugye milyen logikus, egyszerű és praktikus? Vagy a nagymama kedvenc kötögetős fotelje, a nagypapa olvasó fotelje? Senkinek sem jutott eszébe (vagy csak ritkán és titokban), hogy beleüljön, hiszen az nem az ő helye.

Mindenkinek megvolt a helye, s ha úgy hozta az élet, hogy késve érkezett, biztos lehetett abban, hogy a helyén nem ül senki, s ez is növeli az ember biztonságérzetét, hogy pontosan tudja, fizikai és lelki síkon is, hogy hol a helye a családban.


De kit ültessünk ma az asztalfőre? Ki a családfő? A munkanélküli férj és apa?

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

Hiába ül az asztalfőn, a feleség jó esetben dolgozik, nem ül senki a konyhához közeli széken. Vagy a feleség helye lesz az asztalfő?
Elmúlt a biztonságérzetünk, felborultak az évszázados szerepek, s az új szereposztás még képlékeny, amorf, könnyű eltévedni benne.

A férfi génjeiben ott kiabál az erős, harcos, gondoskodó, óvni-védelmezni akaró lélek, s a modern valóság tehetetlenségre, a félelem passzív megélésére kényszeríti. Az elfogadó, befogadó, gyenge-gyengéd nő pedig a csatatérre kényszerül.
Micsoda ellentmondás…


Hogyan jön létre a szorongás, a pánik?

Csoda, ha szorongunk, ha félünk?

Nincs mihez idomuljunk, nincs mihez hasonlítani magunkat, s oly kevés a kapaszkodó. S hol a helye az egyedülálló anyának? Vagy a gyermeknek, akiről így beszélnek: 6 éves kora óta, amióta az apja elment, ő a családfő. Milyen teher ez egy gyermek számára? S hány ilyen gyermek növekedik közöttünk, mert szülei elgyengültek, s neki kell az erősnek lennie a családjában. Vagy tekintsünk rá a munkahelyen kialakult helyzetre. Alig találni olyan munkahelyet, ahol

a szorongáskeltés ne lenne a munkahelyi vezető eszköztárában az egyik leghatékonyabb fegyver.

Kezdve attól, hogy a vezető behívat, majd hosszabb-rövidebb ideig várat. Te pedig fősz a saját levedben, puhulsz. A várakozás a bizonytalanra (mit akar tőlem, vajon milyen hibát vétettem) feszültséget, félelmet kelt.


Sok vezető beül az íróasztala mögé, védett helyre (pszichés értelemben is), s gondoskodik arról, hogy a „behívatott” beosztott alacsonyabb székre üljön. Miheztartás végett, nehogy elfelejtse, ki áll (ül) magasabban a hierarchiában. Kisebbnek, alacsonyabbnak lenni, máris kényelmetlen érzéseket kelt, s ha a főnök még kiabál is, a beosztott egyre kisebbre zsugorodik.

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

félem, szorongás pánik férfiakban gyakran kialakul

Mert a főnöknek hatalma van, s ezzel a hatalommal nem az értékteremtést szolgálja, hanem a legtöbbször a saját egóját növeli inkább, miközben gyermek szerepbe löki be a munkatársát. Később aztán számon kérhető a kolléga, hogy nem elég kreatív, s még egyszerű döntéseket sem tud meghozni. Ha megpróbálsz kiállni az igazadért, vagy egy ügy igazáért, könnyen megkaphatod: vagy beállsz a sorba, vagy elmehetsz, százan állnak kint a kapu előtt, van kiből válogatni. Csoda, hogy dúl egyes munkahelyeken a pszichoterror?

Mindannyian ismerjük az információhiány feszültségét. Feloldhatatlan ellentmondás, hogy miközben soha nem tapasztalt információözönben élünk, egyre kevesebb az igazi információnk a saját helyzetünkről, a sorsunkat befolyásoló tényezőkről. Megmutatják, hogy melyik arckrémet használd, hogy lélegezzen a bőröd, de nem mutatják meg, hogyan simítsd ki a lelked félelemhullámait.

Mindezek – és még mennyi minden – a szorongáskeltés és az öncélú hatalom gyakorlásának az eszközei.

Rettegünk a kiszámíthatatlantól, a tehetetlenség érzése félelemmel tölt el.
Ébren töltött óráink minden percében döntéseket kell hoznunk, új és új helyzeteket kell megoldanunk. A legtöbb ember nem szeret és nem is tud dönteni.

Ha a szorongás, a félelem elhatalmasodik rajtunk, nem tudunk megfelelően gondolkodni.

Életminőségünk romlik. Ilyenkor gyors segítséget szeretnénk kapni.
Szerencsére sokan, sokféleképpen sietnek a segítségünkre.
De elsősorban, ha szükséges forduljon szakorvoshoz.


Az L-Theanin  esszenciális aminosav ajánlott:

  • stressz kezelésre, pihenés elősegítésére,
  • szorongás oldására, fókuszáló képesség javulása
  • tanulási teljesítmény javítására, jobb memorizáló képesség
  • Nyugodt közérzet elérése

Felhasznált irodalom: R. J. Comer: A lélek betegségei Osiris Kiadó, Budapest, 2005 Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot Végeken Kiadó, 1995 Csehák Hajnalka

 

error: Content is protected !!